- Allergénmentes
- Gluténmentes
- Tojásmentes
- Szójaallergén-mentes
- Tejtermék- és laktózmentes
- Kén-dioxid-mentes
- Cukormentes
- GMO-mentes
- OGYÉI notifikált termék
- TÜV / ISO 9001:2015 minősített gyártási folyamat
- FSC minősített papír-alapanyag
- Karbonsemleges gyártásból származó csomagolás
- 100%-ban újrahasznosítható csomagolás
Mi a Fenu-C+ előnye?
Egyedi technológiájának köszönhetően a Fenu-C+-szal szervezetünk C-vitamin szintje jóval kényelmesebben magasan tartható, mint egyéb C-vitamin kiegészítők segítségével.
Emellett a használatával olyan magas, ún. szuprafiziológiás vitaminszint is elérhető, ami a hagyományos C-vitamin készítmények egyikével sem. Ennek köszönhetően az intravénás C-vitamint is képes helyettesíteni, de akár annak kiegészítőjeként is alkalmazható.
További előnyeként említhető, hogy azok is bátran szedhetik, akik attól tartanak, hogy a nagy dózisú C-vitamin vesekövet okozna. Ezen aggodalom meglehetősen alaptalan eleve, de a Fenu-C+ esetében pláne, hiszen mint látni fogjuk Fenu-C+™ formájában nagyságrendileg tizede annyi C-vitamin bevitele is elegendő azonos C-vitamin vérszint nap folyamán való fenntartásához, a veséken sokkal kevesebb halad át. A hagyományos C-vitaminból meg pont azért kell olyan sok és olyan gyakran a megfelelő vérszint fenntartásához, mert a vesék gyors ütemben választják ki, azaz rengeteg halad át a húgyutakon.
Mitől különleges a Fenu-C+?
A Fenu-C+ egy ún. Hybrid-FenuMAT™ technológiával feldolgozott C-vitamin készítmény, aminek azért szerepel a nevében a „hybrid”, mert az előállítás során két olyan korszerű módszert alkalmaznak együtt, amelyek mind a hasznosulását fokozzák.
Elsőként a C-vitamint 95%-os hatékonysággal a megfelelően alacsony méretű liposzómákba burkolják, miközben még a professzionálisan elkészített liposzómás C-vitaminok esetében is mindössze 30-60%-os hatékonyság a jellemző.
Ezeket a C-vitaminnal töltött liposzómákat utána egy ún. FenuMAT™ technológiával is feldolgozzák, ami azt jelenti, hogy egy görögszénamagból nyert speciális rostból képzett mátrixba illesztik. Ezáltal egy liposzómákba burkolt C-vitamint tartalmazó hidrokolloid rendszer jön létre, amit aztán fagyasztva szárítanak. Mindehhez csupán napraforgó lecitint és görögszénamag-rostot használnak fel. [1]
Az alábbi ábra mutatja az előállítási folyamatot: [1]
(CAAS = Calcium-ascorbate)
A FenuMAT ™ technológia révén ultrahang felhasználásával a görögszénamagból nyert speciális rostokból egy olyan mátrix szerkezetet hoznak létre a hatóanyagok számára, mely ún. reverzibilis hidrokolloid-rendszerként funkcionál, ami a felszívódást fokozó kolloid technológiák (laikus nyelvhasználattal, helytelenül, de érthetőbben: liposzómás technológiák) új generációja. Több hatóanyag esetében még a liposzómás technológiáknál is hatásosabb.
Mi a Hybrid-FenuMAT™ technológiával feldolgozott C-vitamin erőssége?
A Fenu-C+ több mint +600%-os hasznosulással rendelkezik a sima C-vitaminhoz képest, míg a liposzómás C-vitaminok csak jellemzően +10-79%-kal. [1] Hogyan hasznosulhat valami ilyen nagymértékben, ha ez a szám a sima C-vitaminnál csak 40-90%, a minőségi liposzómás C-vitaminoknál pedig 97% feletti? Ahhoz hogy ezt megértsük, ismerjük meg először a C-vitamin működését.
A C-vitamin hasznosulása és kiválasztása
Az emberi szervezet a C-vitamint annak vérszintjétől függően választja ki. Amennyiben 60-70 µM/L érték felett van a C-vitamin (aszkorbát) vérszint, akkor kb. fél óra a felezési ideje, azaz nagyon gyorsan esik a szintje, gyorsan ürül. Viszont, ha nem éri el a 60-70 µM/L vérszintet, akkor hetekben mérhető a felezési ideje. [2]
Az egy dolog, hogy a bevitt mennyiség mekkora része jelenik meg a vérben, az viszont ettől független, hogy mennyi időn keresztül van jelen. A Fenu-C+ és a különböző liposzómás C-vitaminok a hagyományostól eltérően juttatják a C-vitamint a véráramba (és a sejtekbe), „megkerülve” így a gyors kiválasztását magas vérszint esetén is. [2]
Tehát amikor olyan megállapítások születnek, hogy valami hány %-os hasznosulással bír és mennyivel szívódik fel jobban a másiknál, akkor azok csak az adott kontextusban értelmezhetőek. Ténylegesen úgy lehet összehasonlítani a különböző megoldásokat, hogy melyik milyen mértékben és milyen hosszan képes növelni a vérszintet. Ennél még hatékonyabb lenne a szöveti szintet vizsgálni, de ehhez biopszia vagy boncolás szükséges, így ilyet csak állatokon végeznek. A FenuMAT™ technológia legnagyobb erőssége a szöveti szint emelése, mert kifejezetten erre a célra lett fejlesztve.
Ezzel a technológiával olyan hatást lehet elérni, ami nem csak a májat, az emésztőrendszert és velük együtt a közömbösítő enzimrendszert megkerülve juttatja a véráramba a hatóanyagokat, de egyenletesen, elnyújtva, hogy szervezetünk minden sejtje (agysejtjeinket is beleértve) a legtöbbet tudja felvenni belőlük és a sejtszervecskékhez is eljusson.
Mennyire emeli a C-vitamin vérszintet a Fenu-C+, illetve a sima C-vitamin?
Az alábbi ábra egy 2021-es klinikai vizsgálatról készült, és azt mutatja, hogy mennyire emelte a 14 résztvevő vérszintjét 1000mg Ca-aszkorbát (910mg C-vitamin tartalom) egyszeri bevétele, illetve mennyire növelte azt egyszeri adag a Fenu-C+ 1 grammjából (350mg C-vitamin tartalom) tabletta illetve kapszula formájában. (A CAAS a 910mg sima C-vitamint szedő csoportot mutatja, míg az FC+ a Hybrid-FenuMAT™ technológiával feldolgozott 350mg C-vitamint, azaz a Fenu-C+-t.) [2]
Látható, hogy 1000mg Fenu-C+ egyszeri bevétele még rendkívül alacsony C-vitamin vérszint esetén is majdnem 300 µM/L vérszintet eredményezett, ami aztán 4-5 órán keresztül volt 250 µM/L felett, majd kb. 8 órán át 150 µM/L felett tartva. Ezzel szemben a sima C-vitamin majdnem 3x-os mennyisége alig emelte az alanyok vérszintjét, 50 µM/L körüli eredményt is alig 1 órán keresztül elérve.
Mekkora a hagyományos C-vitaminnal elérhető maximális vérszint?
Az alábbi grafikonon az látható, hogy napi 18g (3 x 6g) C-vitamin szedésével max. 220 µM/L érték tartható fent, míg napi 10g (4 x 2,5g) szedésével 200 µM/L. [3] Persze mindez csak akkor igaz, ha nem okoz hasmenést, ami ilyen nagy mennyiségben már jellemzően előfordul, emellett étrend-kiegészítő formájában nem is ajánlható napi 2g-nál több C-vitamin szedése.
Mekkora vérszint tartható fent liposzómás C-vitaminokkal?
A liposzómás C-vitamin készítmények minősége nagyon eltérő. Befolyásolja, hogy a C-vitamin tartalmának hány %-át sikerült az adott technológiával megfelelően apró méretű liposzómákba zárni, mivel a nagyméretű liposzómák semmit nem érnek. A megfelelően apró liposzómákba zárás hatékonysága 0% és 95% között alakul a különféle liposzómás C-vitaminok esetében, de jellemzően 30-60% közötti.
Ennek megfelelően a hasznosulásukban, a vérszint fokozó hatásukban óriási a különbség. Csak liposzómásan feldolgozott C-vitamin 1000 és 36.000 mg közötti mennyiségével lehet elérni és tartani olyan magas vérszintet, mint amire 350mg Hybrid-FenuMAT™ technológiával feldolgozott C-vitamin képes. [1, 4]
Példaként egy olyan vizsgálat eredményét mutatom be, amelyben egy, az egyik legismertebb és igen jó minőségű liposzómás C-vitamin gyártója által biztosított terméket vizsgáltak. Ennek eredménye a gyártó saját weboldalán is elérhető. [4]
A Livon Labs (az Altreint liposzómás C-vitamin gyártója) biztosította a vizsgálat során használt liposzómás C-vitamint. A résztvevők eleve magas, közel 150 µM/L C-vitamin szinttel rendelkeztek, mivel a kutatást megelőző 1 évben is már napi 6g C-vitamint szedtek.
5g sima C-vitamin és 5g liposzómásan feldolgozott C-vitamin vérszintre gyakorolt hatásának összehasonlítása:
Látható, hogy nem igazán van különbség, aminek oka alighanem az, hogy 5g-ig jellemzően egész jól felszívódik a sima C-vitamin is, ha valaki éhgyomorra veszi be, megfelelően savas gyomorra.
A következő ábrán 20g liposzómásan feldolgozott C-vitamint látunk összehasonlítva 5g sima C-vitaminnal. (A sima C-vitamin 275. percében történő mintavételekor nem sikerült elegendő vért venni, így az ott látható kiugrás egy mérési hiba.)
Látható, hogy a 20g C-vitamin liposzómásan feldolgozva jóval magasabb és sokkal hosszabb ideig tartó vérszintet eredményez, mint 5g sima C-vitamin. Utóbbi nagyjából azt a szintet éri el, mint a FenuMAT-C+™ 1g-ja, azaz mint 0,35g C-vitamin abból.
A következő ábrán 36g liposzómásan feldolgozott C-vitaminnak a vér C-vitamin szintjére gyakorolt hatása látható. (2 alanyt vizsgáltak, akiknek az eredményei külön grafikonként szerepelnek az ábrán, tehát itt nincs összehasonlítás sima C-vitaminnal.)
Itt már kb. 400 µM/L értéket ért el 36g, azaz 36.000mg liposzómásan feldolgozott C-vitamin, de ez még így is csak kb. 30%-kal jobb eredmény, mint ami századennyi C-vitamint tartalmazó Fenu-C+-vel elérhető. Ráadásul itt a résztvevők eleve nagyjából 150 µM/L értékről indultak az egy éven át tartó, napi 6g C-vitamin szedése miatt. Ezzel szemben a Fenu-C+-szal végzett vizsgálatban 50 µM/L-nél is alacsonyabbról indultak és majdnem 300 µM/L értéket értek el, valamint 250 µM/L-t 4 órán át. Ha ők is 150 µM/L értékről indultak volna, alighanem alig lett volna különbség a Fenu-C+-ból származó 0,35 gramm C-vitamin és a liposzómás C-vitaminból származó C-vitamin 36 grammjának vérértéket emelő hatásában. Emellett nyilván egyszerűbb 1-2 kapszulát szedni, mint 36db kb. 5g-os tasak tartalmát bevenni, ahogyan azt a vizsgálatban csinálták.
Kinek, mikor, mekkora C-vitamin vérszintet érdemes fenntartania és hogyan érheti ezt el?
Nehéz megmondani, hogy mi az ideális, de jó kiindulás alap lehet egy 2018-as szakmai áttekintés. [5] Itt különböző antioxidánsok szintjét mérték a vérben, és azt, hogy ezek hogyan függnek össze a résztvevők egészségi állapotával. Pontosabban, hogy a bármilyen típusú halálokok és különböző betegségek kockázata hogyan korrelál a különböző antioxidánsok vérszintjével. Egyedül a C-vitaminnál találták azt, hogy nem kezd csökkenni a pozitív hatása egy bizonyos szint felett, hanem egyre csak nőtt a védőhatása a különböző betegségekkel és halálokokkal szemben.
Mivel az emberek C-vitamin vérszintje jellemzően 100 µM/L alatti, így sajnos csak eddig az értékig tudták a hatásait vizsgálni. 100 µM/L szintig viszont rendületlenül csökkent a betegségek és halálokok kockázata, ami azt jelenti, hogy ennél biztosan magasabb az optimális érték, de hogy pontosan mennyi, az kérdéses.
In-vitro vizsgálatban 280 µM/L vérszint felett bizonyult a leghatásosabbnak a baktériumok és sejtburjánzás megfékezésében, de ennél alighanem alacsonyabb vérszint is elegendő, hiszen élő szervezetben az immunrendszer is „besegít”. [6]
Mennyi C-vitamin segít a megfázással szemben?
A praxisukban nagydózisú C-vitamint használó orvosok publikált beszámolói alapján napi 10g C-vitamin segít megelőzni megfázást, de a kezelésére csak ennél nagyobb mennyiségek alkalmasak. Az ilyen rendkívül nagy dózisú C-vitamint más esetekben is hasznosnak találták. [7, 8]
Anekdotikus adatokkal persze nehéz mit kezdeni, azonban egy 27 klinikai vizsgálat adataiból végzett metaanalízisben megállapították, hogy napi 1g C-vitamin szedése csupán 6%-kal csökkenti a megfázások előfordulását, míg napi 2g szedése már 21%-kal. Gyerekek esetében pedig 1g 17%-kal, 2g pedig már 26%-kal. [9] Ha belegondolunk, akkor egy gyermek súlya átlagosan kb. fele egy felnőttének, azaz logikus, hogy náluk az 1g hasonló hatású, mint a felnőtteknél a 2g (17% és 21%). Az pedig, hogy a 2g jóval hatásosabb gyerekeknél, mint az 1g, azt sejteti, hogy felnőtteknél is sokkal hatásosabb lenne a 4g, mint a 2g. Ez tehát valamennyire alátámaszthatja azt, amit az orvosok megfigyeltek.
Összességében, egy egészséges ember számára valószínűleg elegendő 150-200 µM/L körüli vérszint tartása (talán már 100 µM/L is), de nem érdemes tartósan 250 µM/L felett tartani, hiszen életszerűtlen. Betegség, műtét, sérülés, stressz esetén azonban nagyon gyorsan ürül a C-vitamin, így nehezebb fenntartani ezt az ideális 100 µM/L feletti szintet.[2, 8]
Vannak olyan állapotok, ahol valaki kifejezetten szuprafiziológiás C-vitamin szintet szeretne elérni, vagy akár fenntartani. Az előbbi még sikerülhet is intravénás C-vitaminnal, de egész nap, pláne napokon vagy akár hónapokon/éveken át fenntartani már nem. Ilyen speciális esetekben különösen nagy segítség lehet ez az új technológia.
Hogyan tarthatunk fent 150-200 µM/L körüli C-vitamin vérszintet?
Ha nem vagyunk betegek, akkor 200 µM/L érték fenntartásához naponta kb. 10 gramm hagyományos C-vitaminra volna szükségünk az eddigi vizsgálatok alapján. Ennyi viszont egyrészt nem ajánlható, másrészt szinte biztosan hasmenést okozna. A 150 µM/L értéket valószínűleg napi 4 x 1,5g-mal is fent lehetne tartani, ami bár hivatalosan nem ajánlható, valószínűleg csak keveseknek okozna hasmenést, és egy gazdaságos, jó megoldás lehetne.
Ami viszont hivatalosan is ajánlható: Az 1g-os Fenu-C+ vizsgálat adataiból az következik, hogy 0,7g Fenu-C+ (ami kb. 210mg C-vitamint tartalmaz) 150-200 µM/L körüli értéket tart fenn 6-8 órán keresztül, tehát napi 2-3 db bevételével napi 24 órán át ebben a tartományban tartható a vérszint. (Illetve napi 2-3x 1-10g liposzómásan feldolgozott C-vitaminnal is fenntartható ez a vérszint, kb. 24 órát.)
Megfázás, fertőzés alatt, vagy sérülés, illetve műtét után ennél nagyobb dózist érdemes szedni, mert a vérszint olyankor nagyon gyorsan lemerül.
Hogyan tarthatunk fent szuprafiziológiás C-vitamin vérszintet? Azaz hogyan helyettesíthető az intravénás C-vitamin a Fenu-C+-szal?
Először is érdemes leszögezni, hogy 200-250 µM/L-nél magasabb vérszintet elérni és fenntartani csak speciális esetekben lehet cél, általánosságban nem ajánlott. Hogy milyen esetben, azzal kapcsolatban nem foglalunk állást, és mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy orvossal konzultáljon, aki ilyen magas vérszintet tervez elérni, akár intravénás C-vitamin által, akár máshogy. A korábban ismertetett vizsgálat adataiból egyértelmű, hogy 1g feletti Fenu-C+ szedésével a vérszint 250 µM/L felé kerül 4 órán át. 2-3g egyszerre történő beszedése jó eséllyel 400 µM/L feletti vérértéket generálhat hasonló időtartamban. (Ennek megállapítására épp vizsgálatokat tervezünk).
Mivel a hagyományos C-vitamin másik mechanizmuson keresztül szívódik fel, így ha a vérszint maximalizálás a cél, akkor érdemes annyi sima C-vitamint szedni naponta, amennyi még nem okoz emésztési panaszokat, és a további liposzómás C-vitamin vagy Fenu-C+ vérszintnövelő hatása ehhez tud hozzáadódni. Feltételezhetően akár 800 µM/L feletti vérérték is elérhető. [2, 10]
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a liposzómákba burkolt C-vitamin egy része nem mérhető a véráramba, mert liposzómaként jut oda, ahogy a sejtekbe is úgy jut. A vérből mért adatok feltehetően csak a sejtekbe jutott liposzómákból felszabaduló szabad C-vitaminnak a vérbe visszakerülő pillanatnyi mennyiségét mutatják, azaz elképzelhető, hogy a fentiekben tárgyalt alacsonyabb vérszint is elegendő, ha liposzómás C-vitaminról (beleértve a Fenu-C+™-t is) van szó, hiszen a cél a sejtekig történő eljuttatás. [2]
Források:
Joseph, A., Kumar, D., Balakrishnan, A., Shanmughan, P., Maliakel, B., & Im, K. (2021). Surface-engineered liposomal particles of calcium ascorbate with fenugreek galactomannan enhanced the oral bioavailability of ascorbic acid: a randomized, double-blinded, 3-sequence, crossover study. RSC advances, 11(60), 38161–38171. https://doi.org/10.1039/d1ra06483e
2. Hickey et al.: Vitamin C and Cancer: Is There A Use For Oral Vitamin C? Journal of Orthomolecular Medicine Vol 28, No 1, 2013
3. Sebastian J. Padayatty, He Sun, Yaohui Wang, et al; Vitamin C Pharmacokinetics: Implications for Oral and Intravenous Use. Ann Intern Med.2004;140:533-537. [Epub 6 April 2004]. doi: https://10.7326/0003-4819-140-7-200404060-00010
4. Hickey et al.: Pharmacokinetics of oral vitamin C. Journal of Nutritional & Environmental Medicine Month 2008; 000(000): 000–000 https://www.livonlabs.com/site2018/wp-content/uploads/2019/01/Dr_Hickey_Clinical_Study_Published.pdf
5. Dagfinn Aune, NaNa Keum, Edward Giovannucci, Lars T Fadnes, Paolo Boffetta, Darren C Greenwood, Serena Tonstad, Lars J Vatten, Elio Riboli, Teresa Norat, Dietary intake and blood concentrations of antioxidants and the risk of cardiovascular disease, total cancer, and all-cause mortality: a systematic review and dose-response meta-analysis of prospective studies, The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 108, Issue 5, November 2018, Pages 1069–1091, https://doi.org/10.1093/ajcn/nqy097
6. Stephen Hickey, Hilary J. Roberts & Nicholas J. Miller (2008) Pharmacokinetics of oral vitamin C, Journal of Nutritional & Environmental Medicine, 17:3, 169-177, DOI: https://doi.org/10.1080/13590840802305423
7. https://www.townsendletter.com/June2006/vitaminc0606.htm
8. http://orthomolecular.org/library/jom/1981/pdf/1981-v10n02-p125.pdf
9. Hemilä, H. Vitamin C supplementation and common cold symptoms: factors affecting the magnitude of the benefit Medical Hypotheses 52, no. 2 (February 1999): 171–78. https://doi.org/10.1054/mehy.1997.0639
10. https://wholefoodsmagazine.com/columns/vitamin-connection/the-science-of-vitamin-c-research-on-optimizing-blood-and-cellular-levels/
